The prayer

1433889011348

“A lelki élet egyik legfontosabb eleme az imádság.”

Az imádság az emberi lét velejárója; alapjelenség, amelyet minden időben és minden népnél megtalálhatunk. Az imádság állapotában az ember – dicsérve vagy kérve – kiemelkedik önmagából, és a végtelen felé tárul.

A mai ember feladata, hogy az ima által felemelkedjen, megtisztítsa belső Énjét. Ezáltal belsőnk  fényesen ragyogóvá lesz, s képesekké válunk – a meditáció segítségével – a kozmikus energia, az isteni szikra befogadására. Az imával mi teljesedünk ki az Úr felé, szemben a meditációval, amikor is Ő tud a lelkünkbe költözni és áthatni minket, hogy egységben éljünk vele.

Az imádság a hit nyelve, a remény forrása, a szeretet megnyilvánulása. Ha az ima át van hatva e három erénnyel, megtisztítja és átalakítja finomabb (éteri, illetve asztrális) testeinket. Ezáltal szellemi érzékszerveink csírái elkezdenek kibontakozni, mint bimbóból a virág. Ezen erények erőit az imán keresztül lehet felvenni, s mivel ezek mind isteni eredetűek, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy az imát Istentől kaptuk, egyfajta szeretetből végzendő cselekedet gyanánt.

Az imát akkor változtatjuk igazán cselekedetté, ha lélekkel hatjuk át,

Az ima tehát nem szavak unott mormolása, nem kötelességből végzett házi feladat,
hanem föllendülés, olyan, mint egy felcsapó tűzláng. Vidáman, fényesen nyújtózkodik az ég felé, örvendezve törekszik a magasba.

Az imában nem az számít, hogy szavaink minél magasztosabbak legyenek, hanem az, hogy amit mondunk, azt teljes átéléssel és odaadással tegyük. Ezáltal az ima egyfajta meditációvá is válhat.